Az irányadó egyhetes betéti kamat csütörtöki 200 bázispontos emelése után kedden azzal megegyező mértékben emelte az alapkamatot is az MNB Monetáris Tanácsa – derül ki a jegybank honlapjáról. A lépéssel párhuzamosan a kamatfolyosó is feljebb kerül, ezzel megteremtve a mozgásteret a következő hetek szigorításához.
Délután fél háromkor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. A Monetáris Tanács várhatóan megemeli majd az alapkamatot az irányadó ráta múlt heti jelentős emelése után.
A befektetők az aranyat és a részvényeket hátrahagyva készpénzben és amerikai állampapírokban keresnek menedéket, mivel a jelenlegi piaci kondíciók igencsak kiszámíthatatlannak bizonyulnak a jegybankok agresszív monetáris politikájának és a recessziós félelmeknek a következményeképpen. - írta pénteki elemzésében a BoFA Securities.
Az eddigi 7,75 százalékról 200 bázisponttal 9,75%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. A lépés mértéke volt meglepő, Virág Barnabás szerdai kijelentései után csak az volt a kérdés, mennyit emelnek a kamaton.
A Federal Reserve döntéshozói az infláció elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozták június közepi ülésükön, még annak árán is, ha ez a recesszió szélén álló gazdaság további lassítását jelenti - derül ki a júniusi ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvéből.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75%-ra emelte az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB, így az összeolvad az alapkamattal. A következő időszakban a két kamatszint havonta egyszer párhuzamosan emelkedhet, ha a piaci körülmények nem indokolnak rendkívüli lépést.
A Federal Reserve már többször jelezte, hogy meg akarja állítani az áremelkedés ütemét, miközben megőrzi az alacsony munkanélküliséget, szerdán azonban Jerome Powell elnök azt mondta, hogy a jegybank nem tudja garantálni ezt a kimenetelt - írja a Yahoo Finance.
Az MNB keddi meglepő lépése után több elemző is úgy gondolja, hogy ősszel 10 százalék felett tetőzhet a magyar kamatpálya, ezzel hivatalosan is megjelentek az első kétszámjegyű előrejelzések. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor csak átmeneti lendületet tud adni a forintnak az alapkamat és az egyhetes betéti ráta összeolvasztása, a kockázatok többsége ezzel nem szűnik meg.
A Federal Reserve döntéshozói kedden további gyors kamatemeléseket ígértek a magas infláció letörése érdekében, de visszautasították a befektetők és közgazdászok körében egyre erősödő félelmeket, hogy a meredeken emelkedő hitelfelvételi költségek komoly gazdasági visszaesést fognak kiváltani.
Az Európai Központi Bank (EKB) mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az eurózónában az inflációt a központi bank által kitűzött 2 százalékos célra - mondta el Christine Lagarde, az EKB elnöke a portugál Sintra városában zajló EKB-fórumon kedden.
Meglepetésre 185 bázisponttal 7,75%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az vélhetően összeolvadhat az egyhetes irányadó betéti kamattal csütörtökön.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményt kiemelt figyelemmel kísérheti a piac is, a forint árfolyama érzékenyen reagálhat a fejleményekre.
Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.
A dollár idén eddig jelentős felértékelődést mutatott az euróval szemben, a borús gazdasági kilátások és a jegybankok monetáris politikáinak távolodása közelebb hozta a paritáshoz az EURUSD-t. Az ING Bank közgazdászai szerint az euró-dollár árfolyam jövője négy tényezőtől függ, és ezek kimenetele alapján 4 forgatókönyvet állítottak fel. Az egyik nagyon sötét: amennyiben az orosz-ukrán háború, a kínai lezárások és az energiaársokk mély recesszióba taszítja az eurózónát, akkor az EU létjogosultsága is megkérdőjeleződhet jövőre. Szerencsére nem erre látják a legnagyobb esélyt a bank elemzői.
A múlt hetivel megegyező 7,25%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emeli tovább az irányadó rátát. Erre legközelebb a jövő héten kerülhet sor a Monetáris Tanács keddi döntése után.
A vártnál nagyobb mértékben, 125 bázisponttal 7%-ra emelte az irányadó kamatot szerdán a cseh jegybank. A várakozások szerint ez lehetett az utolsó emelés, hiszen búcsúzik a jegybank eddigi vezetése és helyükre pedig olyanok érkeznek, akik már eddig sem értettek egyet a szigorítással.
Az erőteljes béremelések súlyosbítják a központi bankok problémáit a kelet-közép-európai térségben a Reuters elemzése szerint. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy gyorsan emelkednek az árak ezekben az országokban, miközben a munkaerőhiány is egyre nagyobb. Ez erős alkupozícióba hozza a munkavállalókat, az országokat pedig az ár-bér spirálba viszi.
Ma rendkívüli, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank, ennek kapcsán pedig Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. A tájékoztatón elhangzott:
- A jegybank június végén emeli az inflációs prognózisát.
- A rendkívüli kamatemelés magasabb kamatpályát jelent.
- Ősszel érhet csúcsra az infláció, és legalább őszig tart a jegybank "kiszámítható és folyamatos" szigorító politikája.
- A jegybank új tenderrel is igyekszik a swap-piacon érvényesíteni a kamatemelést, ezzel is elejét véve a negyedév végi, rendszeresen megjelenő forintgyengülést.
- A tegnap jelentős kamatemelést végrehajtó Fed kamatpolitikája az egyik olyan fontos tényező, amit az MNB figyelembe vesz a döntéseinél.
- A 400-as euró kapcsán Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, de a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a mai szigorításra.
- Az idén az átlagos GDP-növekedés még elérheti az 5%-ot is, de 2023 "karakteresen más év lehet".
A címben feltett kérdés keletkezésének körülményeiről is mesélek a cikkben, előbb azonban elnézést kérek azért, hogy nem folytattam a „320 az új 310” sorozatomat. Van egy mentségem: mire megírtam volna az újabb cikket, jöhetett volna a következő. A 400-as árfolyam elérésével sokakban merülhet fel a kérdés: szokjunk hozzá ehhez az árfolyamhoz?